34. Grafológia

1. Mire használható a grafológia és hogyan?

2. A grafológiának saját újságosnál kapható szaklapja van, és súlyos könyvek születtek a témában, tanfolyamokat indítottak - miért fontos ez?

 

Komolyabban csak az 1800-as évek utolsó harmadától foglalkozunk írás-elemzéssel. Arra jöttek rá, hogy egyetlen kikövetkeztetett jellegzetesség nem bizonyíték semmire, legalább három különböző, de azonos jelentésű írásjellemző meghatározása szükséges, hogy az értelmezett tulajdonság tényleg ráilljen a vizsgált egyénre. Az első gyakorlati használata a munkaerő kiválasztásánál történt főleg Németországban.

(Nekem kézírásban kellett megindokolnom legalább két oldalban, miért akarok polgári szolgálatra jelentkezni a sorozást követően, nyilván mielőtt behívtak beszélgetni, egy írásszakértő véleményét kérdezték rólam.)

Az alábbi írásjellemzőkhöz társítanak jelentést: méret, zónák, dőlés, szélesség, kötésmód, sortávolság, szóközök, ritmus, szabályosság, stílus, sorok, nyomaték, vonalvastagság, betűforma és margók. Egy vizsgálat során a grafológus mindegyik témán következetesen és részletesen átmegy, akár szó szerint nagyítóval. A munkáltató (ha tehát nem a hatalom embere) egy elemzésből azt tudja eldönteni, a jelentkezőt milyen csoportba vagy munkakörbe tudná leginkább jól alkalmazni. Ha egy illető bizonytalan a jövőjében, egy önmagának kért elemzés a szakembertől őt magát segítheti, merre tovább.

Fontos tudnivaló, hogy az elemzés nem örökérvényű eredményt ad. A személyiség fejleszthető, csiszolható (és az öregedéssel, ilyen-olyan új élethelyzetbe kerüléssel szüntelenül formálódik kissé). Rá kell hasadni annak a fejlesztésére, ami az eredmény szerint a gyengeségünk. Egyik példa: Ha jobban közelítünk írás közben, hogy a betűszár tartsa az alapvonalat, hozzásegít az önbizalom növeléséhez, ami előny a kívánt cél eléréséhez. Azonban ha nincs tervünk, célunk, értelmetlen ez az írásgyakorlás. A másik oldaláról tekintve: ha megváltozunk valamiben, lecsapódhat más oldalon, pl. elveszítünk egy barátot az új tulajdonságunk miatt, amit kidolgoztunk magunknak ilyenformán, vagy lecseréltük valamivel. A grafológusok szerint nincs tökéletes írás, így törekedni is felesleges rá, legyünk mindig önmagunk, mivel a boldogság úgyis mindenkinek mást jelent, ezért az elemzés kizárólag személyre szabott, vagyis aki-amit fontosnak ítél az eredményből, azzal törődjön.

A grafológiában tehát fontos pl. a nyomaték, az, hogy milyen erősen „vésünk”  a papírra. Nem is gondolná az ember, hogy egy erős nyomaték meglátszhat az alatta lévő papíron, és detektívmódszerrel olvashatóvá tehető (ferde, ceruzás satírozással). Eltűnt, ill. hiányos leveleket számítógéppel már nagyon régóta elő tudnak varázsolni a szinte semmiből. 

Kapcsolódó téma:

Hangulat, terápia