19. Betű-, és szövegtervezés (tipográfia)

1. Tervezzünk titkosírást, teljes abc-t!

2. Tükörírás, ökörszántás, rovásírás

3. Mit írnánk a saját pecsétünkre?

4. Kapitális és miniszkula

5. Folyóírás - tehát a betűk összekötése, ami hiányzik a géppel alkotott írásból

Az exlibris, azaz könyvjegy, ill. tulajdonlásra jelölő nyomat lehet pecsét is, meg amúgy matrica-beragasztás is

Egy betű, vagy egy szám, egy jel önmagában az égvilágon semmit nem jelent. Az ember maga rendeli hozzá a jelentést, ami voltaképpen elnevezés (közös megegyezéssel memorizált). Amikor egy jelhez egy hangot párosítunk, akkor tesszük betűvé.

Ismerős Edward Nigma neve? A denevérember egyik fő ellensége, aki minden gaztette előtt egy rejtvényt hagy hátra, aminek a megfejtése a hely és idő, ahol a bűnt el fogja követni. Ez a név utalás az enigma nevű szerkezetre. A titkosírásnak nagyobb irodalma van, mint gondolnánk, főleg rejtélyek bonyolításához használták.

Minden titkosírás alapeleme a kulcs, ami által a jelek dekódolhatók – írja találóan Révay Zoltán, aki könyvében a megfejtés módszereit is felsorolja: először is jó nyelvismeret, ill. nyelvfelismerés kell, aztán jöhet: a jelek száma, előfordulása, aránya, más jelekkel való csoportosulásai, amiket statisztikai alapú elemzés alá vetnek, összehasonlítják.

Amióta van írás, azóta van titkosírás is. „A történelem arról tanúskodik, hogy mindig voltak emberek, akik arra törekedtek, hogy idegenek titkosírását megfejtsék” – írja Révay. Mire volt jó ez? Egy hadmozdulat előzetes ismerete egy megfejtett titkosírás révén eldönthette a csata kimenetelét. Azáltal, hogy a kódoknak sem ténye, sem feltörése nem nyilvános, pont a lényegét érinti:ne tudjon róla boldog-boldogtalan. Akkor sem, ha folyton új és új születik. Vajon idetartozik a személyi szám, tajszám, bankszámlaszám, és ímél-jelszónk? Alighanem – ezek szerint kódok közt élünk, mint holmi titkosügynökök. Úgynevezett adatvédelmi okokból, amiről mindenki tudja, hogy csak látszat: a szolgáltatók, akik kezelik az adatainkat, bármikor feltörik, ha akarják bármelyik kódunkat. A gépeknek, pontosabban azok kezelőinek az internet szolgáltatói elterjedésétől fogva ki vagyunk szolgáltatva, egy gombnyomás és befagyasztják a számlánkat, pillanatok alatt nincstelenné tehetnek. Csak valahogy a golyóstollat nem tudták eddig a kezünkből végleg kicsavarni, pedig a mobiltelefonnal emberesen próbálkoznak, és nyerésre állnak. Egy golyóstollnak ugyanis nincs óriásplakát-hirdetése, és nem jelenik meg a közösségi oldalon reklámfilmekben. Igaz, a kenyérnek és tejnek se, mégis veszik… ma még.

A kriptográfia (rejtett értelmű szöveg) behelyettesítésen és/vagy keverésen alapszik. Ez a keverés voltaképpen egy kifordított anagramma, ugyanis a végeredmény nem értelmes szó, de a betűiből áll. Vagy pontosabban a megfejtés az, mert lehet ám kódolni fénnyel és hanggal is.

A legrégebbi (fennmaradt) magyar titkosírás Corvin Jánosé 1473-ból. Nem lehet már megfejteni, mert túl kevés a betű a kulcskészítéshez.

Vajon az alkimisták és asztrológusok jelrendszere, amit elemek jelölésére használtak, titkos volt?

Morse írása a legismertebb „titkosírás”, mely közkincs, az S.O.S.-en kívül mégse hiszem, hogy sokan ismernék a teljes abc-jét.

Bonaparte Napóleon katonái találtak rá Egyiptomban a hadjáratok során a Rosetti-kőre, de csak 1823-ra fejtette meg a teljes szöveget Champollion.

A legőrültebb kód szerintem a világon az volt, amikor emberek fejbőrére tetováltak egy kódolt üzenetet, és megvárták, míg ránő a haj, így rejtve azt el. Amikor egy tetoválás készül, nem csak kép lehet tehát, hanem írás is, a legprimitívebbtől (pl.ÜSS!, ANYA, BÉLA, KURVÁK LÁBHOZ!) a legkalligrafikusabbig (pl. mencseszter junájtid)

A gyorsírás is egyfajta kódsor, Tiro találta fel (Ciceró titkára), hogy le tudja írni mestere szavait. A gyorsírás mibenléte: csak a szöveg legjellemzőbb hangjai maradnak meg a leíráskor, és van szó-, és szókapcsolat-rövidítés, ezek adják ki együtt azt a sebességet lejegyzéskor, ami gyakorlott író esetén (magyar mesterek: Nemes Zoltán, Nosz Gyula), azonos sebességű a beszéddel. Azonban egy gyorsíró fáradtsága értelmetlenné tehet szövegrészleteket – ráadásul a magnetofon kiszorította őket. Egy előadáson mégis hasznos, hiszen a gyorsíró élő lejegyző, aki kiszűrheti helyben a lényeget, átfogalmazhatja ésszerűbbé a hallott beszédet.

Gyors-számolás is van, például a magyar pásztorok kifundálták hogyan lehet két kézzel szorozni, más és más ujjak behajlításával a tízes szorzótáblát lehet kiókumlálni. Ennek több változata született az idők során, több tankönyvben szerepel (és az interneten is).

A rovásírás digitalizálása már megtörtént, többek közt Rumi Tamásék által. De én továbbléptem, először rajzon terveztem meg több betűtípus teljes abc-jét, ezek közül a Times New Roman stílusában digitálisan, tehát fontfájl-ként létrehoztam azt Times New Rovás néven. A fájl bármilyen gépen a Windows/Fonts mappába behúzva automatikusan telepítődik, és Word programban használható. Azonban azonnal akad egy probléma vele: a rovás, ha hiteles, jobbról balra íródik - azonban a Word beállításai nem tartalmaznak jobbról-balra haladó kurzort. Így ha használni akarjuk, minden betű leütése után a nyíllal léptetni kell balra, hogy a következő betű megfelelő irányba haladjon. Ily módon legfeljebb néhány szó (egy név, vagy jelmondat) írására lehet a legjobban használni, és ez így kinyomtatható. Teljes abc + számok. A rovásban magyar kettősbetűink Alt Gr + a kettősbetű első jelének lenyomásával hozható létre, pl. a gy = Alt Gr + g. A fájl ingyenesen megszerezhető tőlem, csupán indoklással és névvel kell jelentkezni nálam ímélben: neomaci@citromail.hu . Bármilyen további kérdésre szintén válaszolok az érdeklődőknek. Minderre csak azért van szükség, hogy ellenőrizhessem, de nem anyagi haszonszerzés a célom.