17. Íróeszköz-történelem (jobb és balkéz)

1. A digitális eszközök csak a felét teszik ki annak a repertoárnak, ahány tárgyat használhatunk íráshoz

2. Az író eszköz használata hagyomány-e?

3. A jobb és balkéz történelmi problematikája

 

 A világ első ceruzája 1630-ban készült...:

„Az írásformákat befolyásoló tényezők: társadalmi, gazdasági és kulturális fejlettség színvonala és a rendelkezésre álló anyagok és eszközök” – írja Szántó Tibor.

Caspar Hauser a világ egyik legfurcsább illetője volt, aki egy gödörben töltötte a gyerekkorát (mint Auster regényében, az Üvegvárosban Peter), bezárva, anélkül, hogy valaha egy szót szóltak volna hozzá, és egyszercsak egy szép reggel arra kelt, hogy egy város közepére vonszolják hajnalban, és egy kézírásos levelet adnak a kezébe, ami szegényes magyarázattal szolgál, hogy ő kicsoda és mit keres ott. Gyerekek tanítják meg ezt a felnőttet írni, olvasni, és egyáltalán beszélni.

Hogy mennyire meg kellett szenvedni felsőbb körökben a szép írásért, mutatja a plajbászt kiegészítő tárgyak sokasága, amik közül a legérdekesebb az ujj-összefogó. Egy két ujjnak való fémgyűrűről van szó, amit írás közben fel kell húzni, a helyes kéztartást elősegítendő (a helyes ülést, vagyis az írás közben kiegyenesített hátat és laza kéztartást magam is gyakoroltam a gépíró-tanfolyamon, ami viszont szerintem jóval későbbi).  Az íróasztalok bizonyos (dönthető) ferdeségét kódex-készítők és képregény-rajzolók egyaránt használják (jómagam kizárólag a vízszintes helyzetű papírra tudok dolgozni). Az egyetlen függőleges felületre való (sőt egyenetlen felületre, vagy plafonra) írás a graffiti. A kalligraffitisek olyanok, mint a murálosok, de ők néha háztetők vízszintesét lepik el teljes területében, akármekkora is (így aztán képet a munkáikról légifotóval lehet csak készíteni). Ők is kizárólag szabad kézzel dolgoznak, ahogyan az éttermi menükön is szabadkézi munka látható igényesebb helyeken, amelyik még ad magára, és nem sodorta el a felmatricázó-trendieskedés. Ha egy matrica megsérül, kábé nem lehet pótolni, de egy kézirat kopása azonnal korrigálható, és az árak egyébként is gyakran változnak, kell az átjavíthatóság.

Mulatságosnak találtam a kettős toll kísérletét. Tehát, hogy 1 kézzel két letett papírra egy pálcára két tollat erősített a „feltaláló” kölni tanár 1651-ben, a gyakorlatban ez kissé nehezen volt használható a billegések miatt. Ennek ellenére született egy még mulatságosabb: három tollas változat 1766-ban Leopold von Neipperg gróftól, de a működéséről és használatáról nincs adat (eszerint nem lett sikeres). Amikor jött az indigópapír, mindezen kísérletek, ti. hogy egy kézzel egyszerre több papírra írhassak, értelmét vesztette.

Ajánlott videó: pomázi Signetta-gyár

Ajánlott weboldalak: toltotollak.blog.hu, golyostoll.blog.hu 

Kapcsolódó témák:

Különböző kultúrák írásmódjai