Bemutatkozás és Válaszok

Jelenlegi elérhetőségem: 20/48-07-358

facebook: Egyre Márki

MI EZ?

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen nincs olyan tanszék, ahol kifejezetten az írással foglalkoznának, de még csak olyan felvehető tárgy sem (a Kortárs irodalomban már kész művekkel, azok elemzésével tevékenykednek). Vagyis az írást, és annak számtalan aspektusát általánosan nem tartják képzőművészetnek, vagy olyannak, amely szükséges lenne az intézmény repertoárjában. 

Pedig szerintem elengedhetetlen a jól írni tudás bármilyen diplomázónak! Ez volt az én személyes indítékom erre a munkára.

Az Író Tanszék munkacímmel ellátott projektem azokat a kérdéseket latolgatja, hogyan festene, milyen órákból állna egy Író kurzus, ha mégis lehetőséget kapna az indulásra, mert végre felismerték az evidens jelentőségét. 

A legelső dolog a definiálásnak az a szükséglete, amely kizárásos alappal indít: mi az, amivel NEM kell foglalkozni. Ezek közül a legkiemelkedőbb a már megírt irodalmi művek elemzése - ez nem irodalom óra, és főleg NEM KREATÍV ÍRÁS; a többit az órák alatt a kurzusra járó maga határozza meg, észszerű körülmények között. A második legalább ennyire fontos: LEGYÉL KONZERVATÍV: az írás konkrét gondolatok közvetítője, még akkor is, ha az előadásmódja nem annak látszik. Minden létező esetben le kell tudni vonni az értelmét. A harmadik: NEM TECHNIKAI segítség. Itt senki sem tanulja meg, hogy mi a vers, vagy bármi szerkezete, helyessége - sokkal inkább csak ajtókat kap, ki-ki maga választja meg, melyiken megy be. Nem lefektetett szabályok bemagoltatása a lényeg, sőt, ez hangsúlyozottan kerülendő.

MI A CÉL?

Inspirálás. Munkakedv elérése. Ismeretek bővítése, segítség a több szempontól látásra, írásművek alkotására biztatás különböző szemléltetéssel. A stílust, hangnemet, tartalmat mindenki maga választja meg, a közvetlen írásban nincs kötött feladat. Mert igen: FELADAT, hogy írás szülessen.

KIKNEK SZÓLHAT?

Nyilvánvaló, hogy aki életében nem érzett késztetést az írásra, az nem jelentkezne rá. Nem pusztán felesleges, hanem káros lenne úgy részt venni, hogy a kíváncsiságnak, írni akarásnak a szikrája sincs meg bennünk, esetleg ellenérzéseink, kifogásolnivalóink vannak már alapból. Ha konkrétan kéne meghatározni, inkább 20 év felettieknek javasolnám, de nem kizárólag. Előnyös, akinek már vannak munkái.

MENNYI IDŐT VENNE IGÉNYBE?

Az órák száma (30) alapján két félév, ill. két szemeszter, de ha kell, bővíthető és szűkíthető is.

MILYEN JELLEGŰ EZ A DOLOG?

Nézetem szerint elkerülhetetlen egy "klasszikusabb tanár-diák" viszony - ami alatt csak annyit kell érteni, hogy a beszélgetés ne akármerre menjen, hanem a tanár által kijelölt csapásirányban, ami az óra lefolyását illeti, vagyis kontrollált. Ám, ha maga az írás (ami akár a helyszínen születik) teljesen más, mint az óra témája, vagy mikéntje, stílusa, az is lehet üdvözlendő, hiszen az azt jelenti, az inspirálás megtörtént, megindult a munkafolyamat. Az írásra magára kell átvezetni azt az energiát, amit az átlag a feladatok átvészelésére fordít. A legtöbbet úgyis az veszít, aki úgy jelentkezik, hogy nem is akar részt venni alapból, vagy időközben jön rá, hogy ez nem az ő világa.

MILYEN VOLNA AZ ÓRÁK MENETE?

A konkrét feladatok közt nem maga a regényírás (megtanulása) szerepelne, nem az írás mennyiségének növelése pusztán a lényeg, mint inkább, hogy mennyire koncentrált, milyen ívű, mennyire adja át, amit közölni akar. Az órák alatti írás kifejezetten pozitív. Az inspirálás elsősorban vizuális anyagok révén, illetve  rövid történeteken, majd egymás munkáinak megismerésén alapuló kibeszélés, a felmerülő gondolatoknak gondolattérkép használatával, annak táblára rajzolása során menne végbe. Fontos az aktív, hozzászóló részvétel, mely lehetőleg kérdésre való válaszadás, vagy ötlet. Az órák során egyre több téma miatt mindig lenne visszatérés/áttérés a többi óra témájára, mert kapcsolatban állnak egytől egyig. Rugalmasak, tehát kétszer ugyanúgy nem lehetne elővezetni, a kiindulópont fix csupán. A kiindulópontok az órák megadott címei/főtémái.

Módszereim:

- Legfőbb feladat, hogy év végére egy kiadványt készítünk, mindenki a legalább a sajátját, vagy ha szorgalmiból akarnak kooperálni is, engedni kell

- Beszéltetés

- Labdákat dobok fel, és aki amit közel érez magához, azt csapja le