10. Kalligráfia, kalligramok, az aláírás

1. Kalligráfia történet

2. Mi a kalligramm, monogram-művészet, aláírások fajtái ill. esztétikája

3. Mai szerepe a szépírásnak

Ez a díszes munka csak próba egy profi szkeccs-füzetében
Monogramok, megrendelésre. Felhasználási helyük: leveleket lezáró pecsét. gyűrű, ékszerek mintája, textilek jelzése, stb.

A latin betű díszítettsége a barokkban csúcsosodott ki, a felvezető folyamat a középkor változó esztétikai értékű próbálkozásai voltak.

A szépírómestereknek léteztek külön szakkönyveik, melyekben a kalligrafikusan, tehát figyelemfelkeltően díszített betűik (pl. Palace Script, Varianta, Optima, vagy később a Reiner Script, stb.) csak szigorú szabályzatok sokaságával kerülhettek leírásra. Mindent megszabtak rajta, a dőlésszöget, az arányait, a magasságát, intenzitását, hogy mennyire nőhet ki a betűtestből, stb. Ez a végletes precizitásig hajszolás pont a kézírás szabadságától fosztott meg. Igaz, a végeredmény elképesztően gyönyörű, és ez annak ellenére sem zavaró, hogy az írója személyisége minimálisan van jelen, vagyis grafológiailag elemezhetetlen, mert ez csak (jó értelemben vett) modorosság csupán.

Ezek a talpas, majd talp nélküli (=groteszk) betűktől élesen elütnek, főleg utóbbitól, ahol a lényeg az egyenletes vonalvastagság, de itt (a kalligráfiában) a vastag és a cérnavékony szépen váltakozik (a felfelé húzott vonal vékony = kevésbé érinti a tollhegy a papírt; a lefelé húzott vonal vastag = kissé rányomva), átfolyik egymásba, szépsége tehát ebből a harmóniából fakad, amely mérhetetlen eleganciát, fennköltséget hirdet. E vonalak húzása engem egy karmester bizonyos mozdulataira emlékeztetnek adagio vezénylésénél, vagy balett-táncosok kezéhez.

Fontos volt az egalizálás nevű folyamat, mely párhuzamosan haladt minden más típusjegy kialakulásával, s ami annyit tesz, hogy a betűk rajza okozta egyenetlenségek kiküszöbölése. Vagyis: minden betű csak annyira legyen széles és széles környezettel rendelkező, amennyi feltétlenül kell a kiolvashatóságához.

A cicomát elvető, alakuló polgárság jobban kultiválta Didot és Bodoni klasszicista antikváit, melyek már Gutenbergtől ezerszer lecsiszoltabbak. Ennek hidegségét az angol John Baskerville formálta a későbbi Garamond irányába (kevésbé kiszögellő, tehát kevésbé bántja hosszú távon a szemet). 

 

Kapcsolódó témák:

Mondatkollázs, stb. 

Graffiti

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Diplomamunka

8. Mondatkollázs, anagramma, ambigram, stb.